A homok, mint a cserépkályha építés alapanyaga

2011-02-24

Vajon miféle titkokat rejthet a tudomány számára a közönséges homok, gyermekkorunk kedvenc játéka?
Ha jól belegondolunk, bizonyára belátjuk hogy szinte semmilyen természetes anyag sem versenyezhet a homok sokoldalúságával.
Ha száraz, folyadékként öntögethetjük, mégsem merülünk el benne, ha pedig nedves, az egyszerû gombóctól kezdve egészen a soktornyú várakig építhetünk belôle ezernyi formát.

A cserépkályha építés egyik szintén nélkülözhetetlen alapanyaga: a homok

A homok keletkezése:

Kőzetek felaprózódása, mállása és elszállítása útján keletkezik.
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 2 mm és 0,063 mm közti szemnagyságú talajt.

Származására nézve lehet vízben ülepedett és szél által szállított, illetve e két tényező kölcsönhatásával települt homok.
A folyami homok-szemcsék szögletesek, a szélhordta omok-szemek élei kopottak, gömbölyűek.
Anyaga legnagyobb részben kvarc, amelyet csillám és kisebb mértékben földpátok kísérnek.

A homok csoportosíthatósága:

A szemek nagysága szerint
 
Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű és a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó homok a futóhomok.

 

Anyaga szerint

 

A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.

kvarchomok:
Ritkán egészen tiszta kvarc-szemek tömege, rendesen van 2-20% egyéb ásványi törmelék is, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok)

 

dolomit-homok, glaukonit-homok:
Glaukonit-szemek keveréke kvarccal

 

magnetit-homok:
Túlnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivin-szemekkel

 
A homok elektronmikroszkóp alatt:

A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.

 

Vulkáni homok

A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban.
A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre.
A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.

 

Földtörténeti előfordulása

A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű.
Ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.

A homok felhasználhatósága:
Építkezésnél betonozáshoz és vakoláshoz, valamint cserépkályha és kandalló építéshez.

Cserépkályha építéshez használt homok:

 

Jelenleg a forgalomban lévő homok és kétszer rostált homok közül az utóbbit használjuk a cserépkályha építés-hez.